Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Körte termesztés

2008.06.28


A körte termesztése több szaktudást igényel, mint bármely más gyümölcs, mert különösen a téli körték roppant igényesek mind a természeti körülményekre, mind a gondozásukra.

A kiegyenlített, mérsékelten meleg klíma gyümölcse. Ezért kedvezőbb számára a csapadékosabb Dunántúl, mint kontinentális klímájú Alföld, ahol csak rendszeres öntözéssel lehet eredményesen körtét termelni. 4 hosszabb tenyészidejű, későn érő körtefajták igényesebbek, mint a nyári érésűek.

A körte érzékeny a téli hidegre, a fák törzsén gyakran nehezen gyógyuló fagyfoltok jelennek meg, és e tekintetben is jelentős eltérések tapasztalhatók a különböző fajták között.

Nagyon fontos, hogy a fákat helyesen készítsük fel a téli hidegre: a késői öntözés, a nitrogén-műtrágyázás és a késői zöldmetszés következtében a hajtások és a vesszők nem érnek be tökéletesen. Az ilyen fák még a mélynyugalmi állapotban is fagykárokat szenvedhetnek.

A kora tavaszi hőmérséklet-változások is veszélyeztetik a körtefák és a termőrügyek épségét. Virágzáskor már -1°C hőmérsékletnél jelentős fagykárok keletkezhetnek.

A szél is ellensége a körtefáknak. A levelek a szél hatására könnyen elszakadoznak, megbarnulnak, elhalnak, a súlyos gyümölcsök pedig attól sérülnek meg, hogy egymáshoz vagy az ágakhoz ütődnek.

Körtét - különösen a télikörte-fajtákat - csak jó talajon érdemes telepíteni, ahol a fa rendszeres vízellátáshoz és bőséges tápanyagellátáshoz jut. Legkedvezőbb számára a meleg, nyirkos, de vízáteresztő talaj. A karógyökere mélyre hatol, ennek ellenére nem viseli el a hosszabb ideig tartó csapadékhiányt. Erősen meszes talajon a gyümölcsök húsa kövecses lesz.

A körtét vad- vagy birsalanyra szemzik. A vadalanyú csemetékből közepes törzsű fákat nevelünk, amelyek az 5. évben fordulnak termőre. A birsalanyon állókból ma mára 2-3. évben termő törpefákat, sövényeket, termőkaros és karcsú orsófákat alakítanak ki. Régebben a redély mellett nevelt alakfák kialakítását valóságos művészetté fejlesztették, de erre ma már a kiskertekben sincs elég idő.

Törekedni kell arra, hogy a körtefák tágasan álljanak, ezért a törpefákat legalább egymástól 4, a vadalanyon álló csemetéket 10 m-re ültessük. A körtecsemeték nem viselik el a mély ültetést!

Nagy gondot fordítsunk a fák tápanyagellátására is. Már az ültetőgödröt lássuk el az első életszakaszhoz szükséges tápanyagokkal, a későbbi időszakban a foszforműtrágyák a megtermékenyülést és a gyümölcskötődést, a káliműtrágyák pedig a gyümölcs cukortartalmának kialakulását segítik elő.

Az elültetett fák törzse körüli talaj nedvességtartalmát megőrizhetjük árnyékoló trágyázással.

Az újabb vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy az összes körtefa/tik gyakorlatilag önmeddők. Ha a saját virágporral megtermékenyült virágból gyümölcs fejlődik, az a parthenokarpiának (szűznemzésnek) köszönhető. Az idegen megporzás minden esetben fokozza a megtermékenyülés mértékét, tehát a körtefajtákat vegyesen kívánatos ültetni.

Nagy felkészültséget követel a fák metszése is. A termőre fordulás idejéig minden év tavaszán alakító metszésben kell a fákat részesíteni. Ha azt tapasztaljuk, hogy a termőrészek kialakulása késik, akkor segítségül kell hívni a vesszők lekötözését. Ennek hatására a következő évben a vessző hosszában� termőrügyek keletkeznek, és a fa termőre fordul.

A metszést - különösen a birsalanyú fákon - később is folytatni ajánlatos, nem feledkezve meg a nyári zöldválogatásról sem.

A nyári hónapok egyik legfontosabb ápolási munkája körtefák öntözése. Többször és bőségesen kell pótolni természetes csapadékot, hogy a fák hajtásainak növekedése akkor Se mérséklődjék, amikor a gyümölcsök kinevelése sok vizet vesz igénybe. Ehhez persze könnyen felvehető műtrágyák kiszórása szükséges.

A megfelelő körülmények között álló, egészséges körtefák csoportosan hozzák a virágaikat. Ha ezt még jó megtermékenyítés követi, akkor a kelleténél több gyümölcs fejlődik ki. Ezeket ritkítsuk meg úgy, hogy egy csoportban legföljebb két gyümölcskezdemény maradjon.

A körte legjelentősebb betegségei: a varasodás, a monília, fabreás betegség és a körterozsda. Kártevői: a pajzstetvek, a körtelevélbolha, a sodrómolyok, a levéltetvek és a körtemoly. Ezek leküzdéséhez rendszeres permetezésekre van szükség.

Forrás: Bálint Gazda

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.